Összefoglaló

  • Gyakran az a legjobb befektetés, ha a ló helyett a lovasra fogadunk.
  • A McDonald’s vezetői kiemelkedő munkát végeztek a részvényesek tőkéjének védelmében, hiszen minden a vállalatba befektetett $1.00 piaci értéke emelkedett $3.15-el.
  • Ha csak egy okot kell megneveznünk, hogy miért vegyen McDonald’s részvényt (persze sokkal több van), mindenek előtt a vezetőségi csapatára hívnánk fel mindenki figyelmét.

A legjobb befektetések sokszor ahhoz hasonlíthatók, amikor a ló helyett a lovasra fogadunk az ügetőn, hiszen gyakran múlik azon sikerünk, hogy pénzünket egy vállalat kiváló vezetői csapatára tesszük. Garantáljuk, hosszabb távon a legjobb befektetést választotta! Hogy nyomatékosítsuk állításunkat, nem kell sokat keresgélnünk. A McDonald’s vezérigazgatója Steve Easterbrook, és elődje Don Thompson kiemelkedő munkát végeztek, részvényeseik érdekeit és tőkéjét kivallóan dolgoztatták, és ezzel igazi vagyont hoztak össze befektetőiknek. Nos ha csak egyetlen okot kell mondanunk, hogy miért kell most McDonald’s részvényesnek lenni – habár a hűségesebb részvényesek sokat fel tudnának sorolni -, mi a listánkat a vezetők hozzáértésével kezdenénk.

Megüti a McDonald’s vezetői testülete a mércét? A tökéletesen kiépített piaci pozíciónak köszönhetően a McDonald’s viszonylag nagy forgótőkével rendelkezik, amely három lehetőséget biztosít a managementnek: elosztja a többletet a befektetők között; költséges felvásárlásokba kezd; vagy fejlesztésbe forgat vissza. Pontosan tudjuk, hogy a gyorséttermi befektetések nem a legnagyobb ütemű fejlődést produkálják, legalábbis Észak- Amerikára nem jellemző. Fogalmazzunk úgy, hogy mindenkinek megvannak a korlátai, amikor hamburgerről, sült krumpliról, és üdítőről van szó. Vannak olyan helyzetek, amikor azt reméljük, hogy a vezetők elégedettek a teljesítményekkel és a hasznot a részvényesek között osztják szét. Nos, a McDonald’s pontosan ezt tette. Az elmúlt egy évtizedben a McDonald’s managerei megháromszorozták a vállalat részvényenkénti osztalékát. Easterbrook és Thompson kezei alatt a gyorsétterem lánc egy $10 billió dolláros részvény visszavásárlási programot is megvalósított, amely a forgalomban található részvények számát több mint harmadával csökkentette.

A lojális részvényeseknek ez természetesen semmi újat nem mond, ők jól ismerik már a folyamatos növekedést, hiszen a McDonald’s az elmúlt 42 évben egyszer sem mulasztott el részvényenkénti osztalékot emelni – élő példája a “tulajdonosi szemléletnek”, amelyet a vállalat a kezdetektől képvisel. Számunkra a legkézenfekvőbb bizonyítéka a vezetők elhivatottságának a részvényesek felé, a növekvő részvényenkénti osztalék értéke.

Arra is találunk példát, amikor a vezetők visszaforgatták a bevételek nagy részét az üzlet fejlesztésébe, ami nagyon jó befektetésnek bizonyult. A vállalat több ezer új éttermet nyitott világszerte, ami szintén busásan jövedelmezett a befektetőknek. A vállalat több milliárd dollárt költött a működő éttermek felújítására, modernizálására. Egy új menüvel, magasabb árakkal, és további működési változtatásokkal, a vezetők megtalálták a módját, hogyan facsarjanak ki nagyobb értékesítési eredményeket a működő éttermekből. Az elmúlt években a McDonald’s meghatározó mértékű növekedést (évi 3-5%) ért el eladásokban.

Fúziók és Felvásárlások fronton sem távolodott el a management a gyorséttermi lánc elvétől. Biztos, hogy a nagy fúziók mindenhol vezető hírként jelennek meg, de kutatások bizonyítják, hogy a nagy, úgynevezett megafúziók tönkreteszik a részvényesek által képviselt értékeket, emellett más üzleti területek felé kacsintgatás sem a legkifizetődőbb stratégia. Magyarul csak arról van szó, hogy a cipész maradjon meg a kaptafájánál. Igen, korábban voltak komoly felvásárlásai a McDonald’s-nak is, de az elmúlt időszakban a vezetőség elsőszámú feladatának tekintette, hogy a fő üzletét erősítse meg, ezzel csökkentse tulajdoni részét olyan üzletekben, mint a Redbox, Donato’s Pizza, és a Boston Market. Biztosak lehetünk abban, hogy ezzel a stratégiával egyetlen befektetési bank kegyeit sem nyerte el a vállalat, de őszintén szólva, ez a részvényeseket teljesen hidegen hagyja. Nézzük pár McDonald’s gazdasági adatot bizonyíték gyanánt! A vállalat 2008 és 2017 között $49.5 milliárd dollár hasznot termelt. Ebből az összegből a vezetőség $27.7 milliárd dollárt fizetett ki osztalék formájában a befektetőknek, és $21.8 milliárdot fordított az üzlet fejlesztésére. Ugyanebben az időszakban a McDonald’s piaci értéke $68.8 milliárd dollárt emelkedett, tehát minden befektetett $1.00 dollárra a management $3.15 dollárral fejelt meg.

Természetesen az elméletünk nem minden esetben mutat pozitív eredményt. Volt arra is példa, hogy a McDonald’s képtelen volt megérteni, hogy a fogyasztók ízlése az idő múlásával változik. A felső vezetés nagyon lassan értette meg, és annál is lassabban reagált a helyi és regionális igények átalakulására, nem vette észre az egészséges táplálkozás irányába tendáló vásárlói értékeket, vagy esetleg elmulasztotta a helyi ízeket felvenni a menüjére, de mint korábban azt említettük, ezeket a hibákat már korrigálták. Nekünk nagyon tetszik, hogy a McDonald’s tervei között olyan fontos dolgok szerepelnek, mint a költségek csökkentése, vagy a megújítható partneri szerződés rendszere, és természetesen a vállalati forma átalakítását is kíváncsian várjuk. Ha egyszerűbben akarunk fogalmazni, azt kell mondjuk, hogy a nekünk szimpatikus, hogy a vezetőség minden figyelmét a hasznot termelő éttermekre fordítja: csak a jövedelmező jogdíjakat kell “begyűjtenie” a partnerektől anélkül, hogy komolyabb tőkét kellene befektetnie, vagy a mindennapos munkában részt vennie. Ennek a stratégiának köszönheti a McDonald’s, hogy – ha nem is hatalmas -, de folyamatosan fejlődő üzletet vezet, amely a részvényeseknek is minden tekintetben kifizetődő.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here